jegyesek II. kotet

Egy Milano kornyeki faluban, a 17. szazad elso feleben egy fiatal mtkapr kszl boldogan az eskvA re: kihirdettk mr A ket, elkszlt a kelengye is, mr csak a papi lds van htra. Mirt kezd ht egyszerre homlyos magyarzkodsba, mirt hzza-halasztja a szertartst don Abbondio tisztelendA r? Renzo s Lucia nem tudjk mg, hogy a krnyk mindenhat urnak brvi fenyegettk meg a papot, hogy A ll boldogsguk tjba, mert szemet vetett a szp Lucira. S nem sejtik azt se, mikor szlA falujukbl jen jjel elmeneklnek, hogy mennyi hnyattats vr mg rjuk, hogy egyszerA sorsukba beleavatkoznak egy szmukra ismeretlen vilg hatalmai, jk s gonoszak, nagyurak s egyhzi mltsgok, mindenre ksz haramik, lelketlen poroszlk - s hA snket egyszer csak sodorni kezdi a trtnelem: tanja a nevezetes milni hsg-tntetsnek, az 1630-as nagy pestis-jrvnynak, az olasz fejedelemsgek, a spanyol s osztrk hdtk fel-fellobban marakodsnak. S milyen sznesen, milyen drmai erA vel jelenti meg Manzoni a trtnelem s a szemlyes sors megsA rA sdA pillanatait! Milyen les szemmel nz az emberi llek mlyeire, milyen nagyszerA en festi hA seit, nemes indulatok, apr gyarlsgok, gonosz szenvedlyek hordozit! S mennyi mindent tud mondani Alessandro Manzoni (1785-1873) korrl, erklcsrA l, szoksokrl, a trtnelemrA l s az emberrA l, mennyi ma is eleven fnnyel ragyog igazsgot! A jegyesek azok kz a nagy regnyek kz tartozik, amelyek nlkl szegnyebb volna egy np szellemi vagyona, szegnyebb az egsz emberisg.