Volt egyszer egy Gencs

Nem mindennapi olvasmány. Témája alapján „vadászkönyv”. Vadászember írta, vadűzésről szól. De ez a megállapítás ennek a könyvnek csak az első, meglehetősen felületes megközelítése. Mert, ahogy az olvasással haladunk előre – a kötet minden szövege izzik a feszültségtől –, egy ugyancsak feszültségektől izzó ember portréja rajzolódik ki, mely mögött – ugyancsak feszültségekkel telítetten –, felsejlik egy széthulló család,egy kihaló falu, egy pusztuló kultúra és egy önmagával viaskodó kor sajátos rajza is. (Békés Sándor)