Különbözö abiotikus stresszhatások vizsgálata kukorica állományban

Öntözési idöpont meghatározásra vonatkozó vizsgálatainkat Keszthelyen, az Agrometeorológiai Kutatóállomáson végeztük 1997-2003 tenyészidöszakaiban, kukorica jelzönövénnyel. Egyik célkit zésünk a kukorica eltérö típusú öntözési eljárások során bekövetkezö néhány vízháztartási mutatójának, stressz indexének és növényhömérsékletének megfigyelése volt. Humid idöjárás esetén a növény- és léghömérséklet közel azonosnak mondható, így a CWSI-ek nem lépik túl a kritikus 2,5-es határértéket, tehát öntözésre sincs szükség. Száraz tenyészidöszakokban a növények CWSI-ei - a növényhömérséklet emelkedése miatt - magasabbak voltak, így e mutatók ismeretében az öntözési idöpont elöre meghatározható. Másik célkit zésünk szerint természetes (1998-ban) és mesterséges jégverés párolgásra, növény- illetve talajhömérsékletre és CWSI-re gyakorolt hatását vizsgáltuk 1999-2003 tenyészidöszakaiban, a fentiekben említett kísérleti területen. E kísérlettel kívántuk a vízstressz index alkalmazhatósági területét kibövíteni. Megállapítást nyert, hogy a növény- és léghömérsékleti differencián alapuló CWSI alkalmas más természet - abiotikus és biotikus - stresszhatások (pl. jégverés) kimutatására is.